Képzeld el, hogy egyszer csak visszarepülsz az időben több mint 150 évet és lassan rá kell jönnöd arra, hogy noha "otthon" tisztes íróként keresed kenyered, az 1800-as évek elején mindenki rabszolgának néz, hiszen afro-amerikai vagy. És a java csak most jön: ki kell derítened, hogy tulajdonképpen miért is repültél vissza az 1810-es évekbe és nem ártana rájönni arra sem, hogy hogy lehet ennek a hihetetlen sztorinak véget vetni. Van néhány váratlan és izgalmas csavar Octavia Butler Kindred című könyvében, amely nagyban hasonlít a 18-19. századi rabszolga-elbeszélésekre, de témája és könnyen fogyaszthatósága révén széles olvasóközönségeket is meg tud szólítani.
Octavia Butler a 20. századi amerikai irodalom egyik különleges alakja: afro-amerikai nőként sci-fi írásra adta fejét, műveiben pedig rendre előkerülnek rasszal és szexuális identitással kapcsolatos kérdések - a modern irodalomtudomány számára tehát különösen szexi szerző. Kindred című könyve, amely magyar címe lehetne például Rokonság, egy fiatal színes bőrű lány, Dana történetét mutatja be, aki egyszer csak saját akaratán kívül visszarepül az időben több mint másfél évszázadot, térben pedig több ezer mérföldet és az 1976-os Los Angeles helyett először az 1810-es évek Marylandjében találja magát. Az első, rövidke időutazást több is követi, mindegyik tovább tart, mint a megelőző és mindegyik közelebb vezeti Danát a megoldáshoz - ahhoz, hogy végleg vissza tudjon térni a 20. századba a nyugati partra. A lányt fekete bőre miatt rabszolgának tekintik és e szerint is kezelik Marylandben, nem számíthat tehát nyugodt, ihletet nyújtó körülményekre. A számos csavar egyikeként az egyik utazás során vele együtt érkező férj mint Dana tulajdonosa próbál védelmet nyújtani feleségének, több-kevesebb sikerrel. A férj kicsit cifrázza is a helyzetet, hiszen visszajutása a 20. századba nem problémamentes - na de ne szaladjunk annyira előre.
Octavia Butler
Az amerikai rabszolga-elbeszélés, mint műfaj (és tulajdonképpen bármilyen rabszolga narratíva) több aspektusból is érdekes olvasmány: némely mű kiemelkedő irodalmi értékkel rendelkezik, míg mások történelmi és történeti szempontból érdekes olvasmányok, hiszen hitelesen és olykor részletekbe menően ábrázolják a rabszolgatartást. Az ilyen önéletrajzi narratívák adják az afro-amerikai irodalom gerincét: a nagy világválságig ezen könyvek száma jócskán felülmúlta az egyéb, fekete bőrű amerikaiak által írt regények számát. Ráadásul számos, széles körben népszerű és ismert regény esetében kimutatható az első szám egyes személyben elmesélt rabszolgatörténetek hatása (pl.: Huckleberry Finn kalandjai, Nat Turner vallomásai, Tamás bátya kunyhója). Azt hihetnénk, hogy a rabszolga narratívák a rabszolgaság intézményének eltörlésével együtt megszűntek, azonban például a Kindred is kitűnően illeszkedik ezen könyvek sorozatába, hiszen első szám első személyben számol be az afro-amerikaiak körülményeiről az 18. század első feléből. Persze személyes tapasztalatról szó sincs, ennek ellenére Butler hiteles képet fest a régi, Polgárháború előtti déli ültetvény életéről úgy, hogy közben valós emberi történeteket mutat be.
Ez utóbbi, azaz az emberi kapcsolatok ábrázolása terén azonban hagy némi kívánnivalót maga után a szerző: a magam részéről örültem volna, ha kicsit jobban belemegy a házaspár történetébe és nem zárja rövidre azokat a párbeszédeket a főszereplők között, amelyek azt mutatják, hogy miben látják másképp a rabszolgatartást - mert az kiderül, hogy nagyon is másképp vélekednek az ügyről. Emellett a szerző kissé hamar elsiklik egyes magánéleti vonulatok felett, például kevés hangsúlyt kap a történetmesélés során az, hogy hogyan változott meg a főszereplők kapcsolata azok után, hogy tetemes időt töltöttek külön egymástól (ráadásul, ugye, nem is egy időben). E mellett időközönként fel lehet róni a szerzőnek, hogy túlságosan didaktikusan meséli a történetet, néha hiányzik egy kis árnyaltság, ennek ellenére az ötlet és a történet magával ragadó és is kifejezetten érdekes olvasmánnyá válik a fantasy műfaját kedvelők és az attól kissé viszolygók számára is. Fontos ugyanis kiemelni, hogy noha Octavia Butler könyvei jellemzően a sci-fi polcokon keresendők, jelen esetben inkább fantasy regényről van szó, hiszen a különös időutazás semmiféle tudományos magyarázatát nem próbálja megadni a szerző - a narratíva szempontjából ez nem is kifejezetten szükséges.
Octavia Butler könyvei közül Amerikában különösen sikeresek a "Példázat" sorozat kiadványai, amelyet talán kissé túlzás is sorozatnak nevezni, hiszen mindössze két könyvből áll (Parable of the Sower és Parable of the Talents). Nem véletlenül nem szerepel magyar cím a könyvek mellett: ez idáig egyetlen Octavia Butler regény sem jelent meg magyar fordításban - ennek okait sokáig lehetne firtatni és vitatni. Például a mostani poszt témáját adó Kindred is nagyon speciális témával foglalkozik: fantasy elemekkel tarkított rabszolga történetként lehetséges, hogy a hazai kiadók nem láttak benne ez idáig túlontúl nagy potenciált, marad tehát az eredeti, angol nyelvű kiadvány, melynek olvasására bátran buzdítom azokat is, akiknek nem tökéletes a nyelvtudása, hiszen nem nehéz szövegről van szó, a könyv olvasmányos, könnyen érthető így erős középfok feletti tudással és egy jó szótárral bátran bele lehet vágni, hajrá!
A képek forrása: beacon.org, culturalweekly.com.
