Az elmúlt hetekben két déli író életműve bővült frissen publikussá váló írásokkal: Truman Capote fiatalkori novelláira és verseire egy svéd-német kutatópáros bukkant New Yorkban, Flannery O'Connor kéziratait pedig idősödő unokatestvére bocsátotta az Emory University használatába. Capote frissen felfedezett írásait bárki elolvashatja egy 2015-ben megjelenő kötetben, O'Connor kéziratai pedig a kutatók számára válik hamarosan elérhetővé.

Peter Haag svéd kutató és Anuschka Rochani német irodalomtudós Truman Capote utolsó, befejezetlen regényének ismeretlen fejezetei után kutatva eddig még nem publikált novellákra és versekre bukkant a New York Public Library-ben. A  tucatnyi verset és kb. 20 novellát eredeti nyelven valószínűleg csak jövő karácsonykor olvashatjuk, de érdekes módon közülük négy márt megjelent német nyelven a ZEITmagazinban - ennek oka, hogy a majdani könyv kiadója így szeretne fejet hajtani a kutatópáros eredményei előtt. A novellák és versek érdekessége, hogy Capote nagyon fiatalon, tinédzserként írta őket, ennek ellenére Haag szerint már fellelhetők rajta a szerzőre jellemző vonások. Capote nagyon fiatalon robbant be az irodalmi köztudatba: Más hangok, más szobák című regényét 23 éves korában adta ki és ezzel rögtön a mainstream amerikai irodalom üdvöskéjévé vált. A hírnevet és a vele együtt járó nyomást azonban nehezen bírta a melegségét nyíltan vállaló Capote: évtizedeken át drog- és alkoholproblémákkal küzdött, ennek ellenére az amerikai irodalmi kánon egyik ikonikus figurájává tudott válni, a Hidegvérrel a krimiirodalom gyöngyszeme, a Más hangok, más szobák pedig a melegirodalom egyik meghatározó alkotása.

A Flannery O'Connor által írt és most nyilvánossá váló anyagok valószínűleg csak az irodalomtudósok egy része számára okoznak izgalmat, ugyanis nem szépprózáról van szó, hanem főképp levelekről, vázlatokról és naplóbejegyzésekről, amelyekhez eddig csak nagyon kevesen férhettek hozzá. A Georgia államban lévő Emory Universitynek sikerült hozzájutnia ezekhez a leletekhez O'Connor egy unokatestévére révén, aki hosszú időn keresztül lelkiismeretesen őrizte az iratokat, azonban most úgy látja: ezen írásait elolvasva talán még teljesebb képet kaphat a kutató O'Connor egészéről. A levelek között szerepelnek személyes hangvételűek is, amelyeket a szerző édesanyjával és barátaival váltott. O'Connor mindössze 39 éves volt, amikor egy autoimmun betegség végzett vele, élete nagy részét édesanyjával kettesben élve töltötte egy georgiai farmon. Visszaemlékezések szerint nehéz természete volt, nem nagyon szerette a társaságot, édesanyján kívül mindenki mással főképp írásban tartotta a kapcsolatot, ezért lehetnek különösen értékesek a most megtalált írások.

A képek forrása: wordpress.com, tvtorpes.org.