Az egyébként sem a legfejlettebb régiókhoz tartozó államok sínylették meg leginkább a 2008-ban kitört pénzügyi válságot az Egyesült Államokban, áll egy frissen publikált jelentésben. A dokumentum azt hasonlítja össze, hogy 2000-hez képest hogyan változott a szegénységi övezetben élők aránya 2010-re (szegénységi övezetnek számítanak azok a területek, ahol 20% felett van a létminimum alatt élők aránya). A felmérés szerint tíz év alatt több mint 7,5 százalékkal nőtt azoknak az száma Amerikában, akik ezekben az övezetekben élnek, azaz több mint 77 millió emberről van szó és 14-re nőtt azoknak az államoknak a száma, ahol a lakosság legalább 30 százaléka szegénységi övezetben él. Az adatokból az is kiolvasható, hogy leginkább a déli államokban növekedett a szegények száma: 5 déli államnak is sikerült 15 százalék körüli növekedés "elérnie" a szegénységi övezetben élők számának tekintetében, a csúcstartó pedig Észak-Karolina 17,9 százalékkal.
A 2008-ban kirobbant pénzügyi válságot megviselte majdnem az egész világ, ezzel együtt természetesen az Egyesült Államok is. Vitatható persze, hogy mennyire hasonlítható össze egy fejlett ország gazdaságának megtorpanása más, egyébként is rossz helyzetben lévő országok jelentős gazdasági visszaesésével, az azonban biztos, hogy az USA sem maradt ki a recesszióból és a kilábalás sem sikerült gyorsra a tengerentúlon. A Census Bureau frissen publikált jelentése azonban rámutat arra is, hogy nem ugyan olyan mértékben voltak érintettek az USA egyes államai sem a válság nyomán bekövetkezett recesszióban, hiszen például a déli régióban sokkal jelentősebben növekedett a szegénységi övezetekben élők száma, mint az ország többi, fejlettebb területén. Szegénységi övezet besorolást akkor kaphat egy terület, ha az ott élők legalább 20 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, a küszöb meghatározása pedig több tényező alapján történik, de például egy négytagú család számára a küszöb évi 23.850 dollár bevételt jelent. Az adatok szerint közel 77 millió ember él szegénységi övezetben, ami nem jelenti azt, hogy ők mindannyian a szegénységi küszöb alatt élnek, csak azt, hogy olyan környéken laknak, ahol sokan szegények (a szegénységi küszöb alatt egyébként az amerikai lakosság kb. 15 százaléka él, ami közel 45 millió embernek felel meg). A szegénységi övezetek azonban jellemzően ugyan azokkal a problémákkal küzdenek: magas bűnözési arány, rossz lakhatási körülmények, kevés munkalehetőség, így nem csak a szegénységi küszöb alatt élők sínylik meg azt, hogy ilyen környéken élnek.
A szegénységi övezetekben élők aránya 2000-ben és 2010-ben. Minél sötétebb a szín, annál magasabb az arány. Jól látható, hogy 2010-re majdnem a teljes déli régió besötétedett.
Az adatok rámutatnak arra, hogy a déli régió sínylette meg a leginkább a válságot, itt nőtt a legmagasabb arányban a lemaradott területeken élők száma, ráadásul a déli államok többségében 30% felé emelkedett az itt élők megoszlása. A listavezető Észak-Karolina, ahol majdnem 18 százalékkal nőtt 10 év alatt az arány, de Tennessee 16 és Arkansas 15,7 százaléka is kimagaslik a többi állam közül. A déli államok mindig is az USA fejletlenebb régiói közé tartoztak - gondoljunk csak Franklin D. Roosevelt elnök híres, 1938-as beszédére, ahol a Délt az ország első számú gazdasági problémájának nevezte. A 20. század második felében valamelyest javult a helyzet, köszönhetően többek között az autó és gyógyszeriparnak, valamint a turizmusnak is, de a nagy áttörés még mindig várat magára, hiszen a 10 legszegényebb amerikai állam közül 9 még mindig déli. A probléma megoldása tehát még nem született meg, a válság pedig jócskán betett a délieknek.
A képek forrása: dailymail.co.uk; census.gov.
